Hugenották

a 16. századtól a francia protestánsok elnevezése, a hugenotta háborúkban (1562-1598) Coligny és a Bourbonok vezetésével harcoltak a katolikus párt ellen a vallásszabadságért és a politikai hatalomért, az első három hugenotta háborúban súlyos vereséget szenvedtek (Szent Bertalan éj, 1572), de ezután fokozatosan egyre nagyobb vallás – és politikai szabadságot szereztek, A nantes-i edictumban (1598) az időközben katolikus hitre tért IV. Henrik a hugenottáknak teljes lelkiismereti szabadságot és politikai különállást biztosított, az edictum visszavonásával (1685) XIV. Lajos uralkodása idején ismét elkezdődött a hugenották üldözése, emiatt sokan kivándoroltak, a francia forradalom biztosította számukra az egyenjogúságot és vallásszabadságot.