Hajdú

Eredetileg a török ellen harcoló zsoldosok. Gyalogos, később lovas katona. (Darabont = hajdú = a földesúr szerződött szolgája v. az úr udvarába soros fegyveres szolgálatra rendelt jobbágy.) A 16-17. században a Nyugatra irányuló magyar marhakereskedelem fegyveres állathajtói. A 18. századtól az uradalmak, városok és vármegyék alkalmazottai, bírósági szolgák, futárok, fegyveres szolgák. Fajtái: 1. királyi/feliratos hajdúk. 2. magánföldesúri hajdúk 3. szabad hajdúk. 4. bitang hajdúk. Hajdúszabadság: testületi szabadság. 1605 – Bocskai korponai adománylevele letelepíti a megnemesített hajdúkat. Szabolcsban voltak városaik. A XVII. században jelentős szerepet játszó hét hajdúváros: Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Polgár, Szoboszló, Vámospércs. Ezek kiváltságainak alapját még Bocskai vetette meg, de hajdúszabadságuk 1632-re szilárdult meg. 1715-ben Szabolcs vármegye joghatósága alá kerültek. 1725. nov. 13-án a Districtus Oppidorum Haidonicalium megerősíti a maradék hajdúk jogait.