FANDOM


Magyarország a világháborúban Szerkesztés

Hadüzenet, hadicélok Szerkesztés

1914. június 18-án meggyilkolták Ferenc Ferdinánd herceget és feleségét szarajevóban(casus beli). Osztrák részről a katonai vezetők azonnali megtorló háborút akartak indítani, Tisza István azonban óvatosságra intett. Óvatosság oka: félt hogy siker esetén túl sok szláv kerül a birodalomba, és ez a dualizmus végét jelentené; vereség esetén félt hogy elveszik Erdélyt.

1914. július 12. Szerbia megkapja a hadüzenetet.

Hadicélok:

  • Maximális: orosz lengyelország kettészedése német és orsztrák részről, szerbia annektálása, albánia megszállása
  • Minimális: szerb uralkodócsalád cseréje, monarchia integritásának szavatolása

Frontesemények és diplomácia Szerkesztés

  • Haderő: 1,8 millió fő, összesen 9 millió a 4 év alatt, ebből 1 millió elesett 3 lesérült

1914:

  • Frontok:
  • Szerb front délen: szerbia hősiesen védekezik, nem sikerül gyorsan lerohanni
  • Galíciai front északon: oroszok ellen, lassan hátrálnak a csapataink

1915:

  • Szerb fronton besegítenek a bolgárok, sikerül megszállni szerbiát
  • Galíciai fronton fordul a hadiszerencse, felszabadítják Galíciát
  • Megnyílik az olasz front, de nem sikerül előrehaladnia egyik félnek sem

1916:

  • Románok megtámadják Erdélyt (bukaresti szerződésben odaígérték nekik Erdélyt), azonban néhány hét múlva a német-osztrák hadak Bukarestben söröznek, románok fegyverszünetet kérnek, kilépnek
  • Isonzónál a helyzet változatlan, galíciában nyomulnak a németek

1916. novemberében meghall Ferenc Jóska, az új császár különbékét kér 1917-ben, de nem sikerülnek a tárgyalások

1917:

  • Osztrák-magyar hadak áttörök az isonzói frontot és Piavéig nyomulnak

Nehézségek a hátországban Szerkesztés

A háború folyamán a termelés először a kétharmadára, majd a felére esett vissza. Ennek következtében bevezették 1915-ben a kenyérjegyet, majd lassan minden élelmiszerre jegyrendszert vezettek be. A termelés visszaesése együtt járt a reálbérek csökkenésével és inflációval.

Terjedt a békevágy, egyre többen nyugtalankodtak. Míg a háború kitörésekor a nemzet egységesen kívánta azt, és a szerbeket valamint az oroszokat hibáztatták, a háború végén már Tisza István lett a bűnbak. Elégetlenkedők táborának bázisa persze a hadirokkantak, hadiárvák voltak, és csak tovább erősítették az oroszországból hazatérő hadifoglyok, akik orosz mintára megalakítottáék az első munkástanácsokat.

1917-től egyre többször volt sztrájk, 1918 jűliusában egy országos kiterjedésű is.

Földarabolni? Föderalizálni? Szerkesztés

A háború elhúzódása aktivizálta a nemzetségi vezetőket. 1917-ben az osztrák parlamentben a szláv etnikumú képviselők együntetűen a birodalom föderalizálását követelték. Elképzeléseik szerint horvátország egy délszláv egységhez tartozott volna, szlovákia pedig chehországgal együtt alkotott volna egyet.

Eduard Benes ennél is tovább ment: a monarchiát teljesen fel akarta darabolni nemzetállamokra.

1918-ban az emigráns nemzeti vezetők Rómában kongresszust szerveztek, ahol a teljes függetlenséget tűzték ki célul.

Az antanthatalmak eleinte ellenzték a monarchia feldarabolását, féltek az európai egyensúly felbomlásától. zonban a német mitteleuropa tervek és oroszország veresége és forradalma meggyőzte őket az ellenkezőjéről.

Kormány és ellenzéke Szerkesztés

A háború kirobbanásakor a magyar ellenzéki pártok békét kötöttek a kormánypárttal. A háorú elhúzódása és a fent említett okok miatt a béke felbomlott 1916-ra. 1917-re négy nagy politikai irányzat alakult ki:

  • Tisza kormány: háború folytatása minden áron, országot végsőkig kimerítve nyerni, minden sztrájkot csírájában elfojtani.
  • Apponyi Albert személyével fémjelzett tábor, mérsékelt ellenzék: reformokkal kell csitítani a népet: katonák földhöz juttatása, szavazati jog megadása.
  • Károlyi párt: korábbi MSZDP, Országos Polgári Radikális Párt és egy csapat ember Károlyi vezetésével, mely kivált a Függetlenségi és 48as pártból alakították meg: földosztás, perszonálúnió, titkos szavazás, annexiómentes béke.
  • Antiszemita, antiliberális mozgalom: keresztényszocialista mozgalom Bagha Béla vezetésével.

Ferenc József alatt Tiszának biztos helye volt, IV. Károly azonban már nem kedvelte annyira, akadály volt a reformjai útjában.

1917. május: Károly felmenti Tiszát.

Egy rövid életű Eszterházy kormányt követte a Wekerle kormány, azonban nekik is csak egy választójogi törvényt sikerült megalkotniuk. Ennek értelmében az összlakossáh 15%a szavazhatott.

1918-ra a helyzet odáig fajult, hogy a nemzetiségi etnikumú városokban a lakosság tüntetéseket rendezett és tanácskozó testületeket hoztak létre. IV. Károly bejelentette hogy ausztria szövetségi állam, Tisza István pedig azt, hogy a háborút elvesztettük. Lemondott október 23-án a Wekerle kormány, másnap pedig az olaszok áttörték a frontot, több hadtest pedig fellázadt.

A demokratikus magyar ellenzéki pártok megalakították a Magyar Nemzeti Tanácsot.

Az őszi rózsás forradalom Szerkesztés

A nemzeti tanács és a károlyi kormány megalakulása Szerkesztés

1918. október 23-án alakult meg a Nemzeti Tanács. A szervezet kiáltványba követelte a háború azonnali befejezését, az ország függetlenségének megteremtését, mélyreható demokratikus reformok bevezetését és a nemzetiségekkel való megbékélést.

28-án nagy tömeg vonult a várba, hogy követelje Károlyi kinevezését, ám az uralkodó Hadik Jánost nevezte ki az ország élére, mire országos tüntetés és sztrájk kezdődött. OKtóber 30-án hatalmas tömeg lepte el az utcákat Budapesten, mire az uralkodó kinevezte 31-én Károlyit. Tisza Istvánt aznap agyonlőtték.

Ugyanebben az időben az olasz front összeomlott, a hadvezetőség fegyverszünetet kért. November 3-án aláírták a háború végét jelentő okmányt.

Belgrádi katonai egyezmény és a nemzetiségek elszakadása Szerkesztés

A napokban közben sorra függetlenedtek a nemzetiségek (szlovákok csehekkel, horvátok szerbekkel). A kormány egy katonai egyezményt kötött a balkáni légierő francia parancsnokával, megállapítottak egy demarkációs vonalat ameddig a magyaroknak a területet ki kell üríteniük. Az azon túli területet a szerb, román és cseh hadsereg szállta meg.

A szlovák tárgyalások bíztatóan indultak, az első megállapodás alapján a határ nagyjából a szlovák-magyar nyelvi határon húzódott volna. Azonban a csehet felháborodtak ezen és elérték hogy sokkal délebbre legyen a határ.

November 25-én az újvidéki deklarálták a csatlakozásukat szerbiához.

Románok követelték 26 vm csatlakoztatását romániához, mire Jászi Oszkár előállt november 13-14-én rendezett tárgyaláson az Erdélyt kanonizáló ötletével. Románoknak nem tetszett, ezért a gyulafehérvári románok kimondták dec. 1-én egyesülésüket romániával, mire a románok elkezdték megszállni a bukaresti szerződésben nekik ígért területeket.

Demokratikus reformok Szerkesztés

A Nemzeti Tanács november 16-án kimonta a köztársaság megalakulását. Január 11-én kinevezték Károlyi Mihályt ideiglenes köztársasági elnökké.

  • Földosztás: 500 holdnál nagyobb világi és 200-nál nagyobb egyházi birtokok elkobzása kártérítés nélkül. 5-20 holdas paraszti birtokok kialakítása.
  • Választójog: 6 éves magyar állampolgársággal rendelkező 21 évnél idősebb férfiak és 24 évnél idősebb nők. Titkosszavazás minden körzetben.
  • Munkanélküli segély
  • 8 órás munkabér
  • Gyerekek foglalkoztatásának tiltása
  • Egyház és állam szétválasztásának megindítása, kötelező vallásoktatás beszüntetése

Ellenzékek Szerkesztés

Január végére szinte felbomlott a Károly a párt. Több korábbi politikus kilépett.

  • Jobboldal: katonák, katonatisztek. MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) ÉME (Ébredő Magyarok Egyesülete)

Február 18-én megalakult a Nemzeti Egyesülés Pártja, vezetőjük Bethlen István lett

  • Baloldal: szociáldemokraták, kommunisták. November 24: Kommunisták Magyarországi Pártja.Oroszországból hazatért hadifoglyok vezetőik. Vezetőjük Kun Béla.

A kormány csak februárban szánta el magát lépésre, feloszlatta a MOVE-t és letartóztatott 28 komcsi vezért.

Vix jegyzék Szerkesztés

Károlyiék közben (kis késéssel) döntöttek a cseh és román hadsereg elleni védelmi hadsereg felállításáról. A kezdetben pacifista politikájának a Vix jegyzék vetett véget, mely tartalmazta a végső határvonalat, és melyet február 26-án fogadtak el párizsban és március 1-én jutatták el a magyar kormánynak.

Károlyi terve oroszországra támaszkodás volt, ennek érdekében szociáldemokrata kormányt nevezett ki.

A szocik azonban féltek egyedül kormányozni, ezért megegyeztek a komcsikal hogy közösen átveszik a hatalmat.

Tanácsköztársaság Szerkesztés

Március 26-án egyesült a komcsi és szoci párt, és megalakult a Magyarországi Szocialista Párt.

Hatalom a Forradalmi Kormányzótanács kezében volt, tagjait népbiztosoknak hívták.

Zsidók száma 60%+

Rendelkezéseik:

  • önkormányzatok feloszlatása és helyett munkástanácsok létrehozása
  • választójog: minden 18+ férfi és nő, kivéve a papokat és kizsákmányolókat
  • 8 órás munkaidőrendőrség, csendőrség helyett vörös őrség
  • igazságszolgáltatás intézményei bíróságok helyett forradalmi törvényszékek

... és ha ez még nem elég voltak a Lenin fiúk, akik mindenhová odacsaptak, ami nem tetszett nekik.

  • 20 főnél nagyobb cégek kártalanítás nélküli köztulajdonbavétele
  • minden 75 hold feletti föld köztulajdon, azonban nem szétosztották, hanem szövetkezeteket létesítettek rajtuk (itt el is vezstették a parasztság támogatását)
  • -20% lakbérből

Társadalmi fogadtatása Szerkesztés

Nem sikerült valami fényesen.

Bécs: ABC (Anti Bolsevista Comitée) Bethlen vezetésével Aradi majd szegedi ellenkormány alakult Károlyi Gyula vezetésével, külügyminisztere Teleki lett, hadügyminisztere Horthy.

Elmondhatjuk hogy egy szűk értelkmiségi rétegenm és a proletárokon kívül mindenki ellenezte a tanácsköztársaságot.

Külpolitika, önvédelmi harc Szerkesztés

Tanácsköztársaság 40 ezer fős sereget örökölt a Károlyi kormánytól. A párizsi békekonferencia megrendült a hírek hallatán, félt hogy a forradalom továbbvonul nyugat felé. Ezért megbízták a román és cseh hadsereget, hogy döntség meg a bolsevik uralmat. 40 ezer fős hadsereg nem nagyon tudott védekezni, ezért az ellenség akadály nélkül haladt az ország területén.

Erre válaszul felszólították a munkásságot, hogy fogjon fegyvert, és így a vörös hadsereg állománya pár hét alatt 200 ezerre duzzadt. Könnyűszerrel visszafoglalták a csehektől a felvidék egy részét, és megalakították a zlován tanácsköztársaságot.

Válaszul párizsban jóváhagyták a Clemanceu jegyzéket.

Kun Béláék úgy döntöttek kiürítik a felvidéket, cserébe a tiszántúlért, azonban a románok nem hagyták el az országot. Ezért nekitámadtak a románoknak, de azok többszörö túlerőben voltak.

A kormányzótanács augusztus 1-én lemondott és Bécsbe menekült.

Ellenforradalom és trianon Szerkesztés

Peidl Gyula alakított kormányt, azonban csak néhány napig tartott kormányzása, épphogycsak érvénytelenítette elődjeinek rendeleteit.

Augusztus 6-án egy ellenforradalmi csoport (Fehér Ház) puccsszerűen lemondatta.

Három hatalmi tényező volt ekkor magyarországon:

  • Román hadsereg, mely időközben megszállta az észak dunéntúlt is.
  • Szegedi ellenforradalmi kormány
  • Friedrich István újonnan alakult pártja, mely megkezdte a felelősségrevonást.

Clerk misszió Szerkesztés

Párizs Budapestre küldte Georg Russel Clark diplomatát, aki kizavarta a románokat, és Horthyval megyegyezett kormányalakításban.

1919. november 24-én megalakult az új kormány, Huszár Károly vezetésével. 24 tagjából 12 a KNEPből jött (Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja). December elsején Clark felszólította a kormányt békedelegáció küldéséről.

Választások Szerkesztés

A nemzetgyűlési választásokat január 25-26án tartották, Fridrich kormány alatti válaszójog szerint. Mandátumok 2/3-át a KNEP, Kisgazdapárt és Földmívespárt koalíciója szerezte meg.

  • államforma: királyság (voltak legitimisták, ők IV. Károlyt várták vissza, ez nem tetszett az antantnak; a szabad kiráőlyválasztók ezzel szemben úgy gondolták, hogy Károly lemondásával a Habsburg háznak nincs már joga Mo-on uralkodni)

Vitát nem tudták eldönteni, így kormányzónak Horthyt nevezték 1920. március 1-én.

Teleki kormány Szerkesztés

Júniusban Horthy megbízta Teleki Pált miniszterelnökséggel.

  • numerus clausus: egyes népfajok arányában kell az egyetemre felvenni a hallgatókat
  • földreform
Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.